Az emberi értelem tervezget, de az Úr adja meg, hogy mit mondjon a nyelv. Minden útját helyesnek tartja az ember, de az Úr megvizsgálja a lelkeket. Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.

Példabeszédek 16,1-3

A Biblia egyik sajátossága, hogy akárhányszor olvassuk el elejétől a végéig, mindig tud újat mutatni. Fokozottan érvényes ez a Példabeszédek könyvére. A maga 31 fejezetével, tömör etikai útmutatásokat találhatunk benne arra nézve, hogyan tudunk bölcs és Istenfélő életet élni.

A Példabeszédek könyve tehát nem más, mint Isten útmutatása, melyből megtudhatjuk, hogyan tehetünk szert bölcsességre. Mert az izraelieknek nemcsak az volt a feladatuk, hogy hallgassák a Törvényt és a próféták útmutatásait, hanem az is, hogy kövessék és megtartsák azokat az élet minden területén, alkalmazzák azokat az igazságokat, melyeket a Törvényben és a próféták írásaiban találnak.

A mai ige tanácsa számunkra az, hogy ne hagyjuk ki a mindenség Urát a terveinkből. Jó esetben mindnyájunknak vannak konkrét elképzelései a további életünkről, szolgálatunkról. Vannak céljaink, melyeket mindenképp el szeretnénk érni. Nagy kérdés, mennyire beszéltük meg ezeket a mi Istenünkkel, aki ismeri a mi képességeinket, hiszen Ő alkotta azokat.

Egyedül ő tudja, mi a jó terv az életünkre nézve. Nekünk talán van „á” tervünk, meg „b” tervünk, és egyik jobbnak tűnik, mint a másik, de egyedül Ő tudja, melyik úton járva lesz áldott az életünk. Ő tudja „mit mondjon a nyelvünk” - hogyan tudjuk úgy hirdetni az Ő igéjét, hogy ne a magunk bölcsességét hirdessük, hanem a Tőle elkért üzenetet.

Ehhez a 3. vers adja meg a kulcsot. Azt olvastuk, hogy: Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid. Ez persze nem úgy működik, mint egy kávéautomata, hogy felül bedobom a bizalmat, és alul kijönnek a vágyaim, amit elterveztem.

Sokkal inkább arról van szó, hogy miközben Benne bízom, formálódik az életem, és hovatovább egyek lesznek a szándékaink. Akaratunk belesimul az Ő szuverén akaratába.

A 3. versben található „bízd rá” kifejezés azt is jelentheti, hogy „add vissza” vagy „helyezd kezébe Az édenkertben az ember kivette a dolgait Isten kezéből és fellázadt ellene. Ennek következtében most ott tartunk, hogy az ember szíve magára van utalva, és ilyenkor a nyugtalanság uralja. És a nyugtalanság és a kapkodás rossz tanácsadók.

De megvan a lehetőségünk, hogy visszategyük a szívünket Isten kezébe. Ami annyit tesz, hogy lemondunk arról a merészségről, hogy mindent önfejűén magunk akarjunk megoldani. Mert szeretünk a magunk feje után menni. És amikor már semmi sem jött össze amit kitaláltunk, akkor jut eszünkbe, hogy jó lenne imádkozni és Isten segítségét kérni.

Egyszerűbb lenne még azelőtt, hogy magunk cselekednénk, mindent Isten kezébe helyezni, és egészen az Ő vezetésére bízni magunkat.

Ahhoz, hogy dolgaink jó kezekben kerüljenek, először is oda kell fordulnunk Istenhez és el kell ismernünk, hogy vétkeztünk, amikor fellázadtunk Ellene.

Utána el kell hagynunk rossz szokásainkat, és azokat az újakat kell felöltöznünk, amelyek kedvesek Istennek. Neki az a kedves dolog, ha Rá helyezzük gondjainkat, ha benne bízunk, mint Mindenható Istenünkbe.

Rábízni Istenre a dolgainkat egyáltalán nem könnyű dolog. Az emberben sokszor ott vannak a kétségek. De, ha hiszed, hogy a hívőnek minden a javára van, és Isten épp azon munkálkodik, hogy neked valami jót összehozzon, akkor, biztos vagyok benne, hogy csakis jó dolog fog belőle kisülni.

Tudom, hogy vannak terveid, saját elképzeléseid. De ne keseredj el, ha Isten valamire nemet mond, vagy még nincs itt az ideje, vagy épp nem úgy történik minden, amit elképzeltél. Ne keseredj el, mert Isten valami jobbat tartogat neked.

Ha odabízod az életed Istenre, ez azzal jár, hogy áldott és az Úr által irányított életed lesz. Mert az Úr az, aki bölcsebb mindennél, és úgy szeret, ahogy el sem tudod képzelni. Szeretnéd ezt az Urat az életedbe?