December 18 - Adventi áhitat - Királyod érkezik!
Királyod érkezik!
A Messiás eljövetele
Örvendj nagyon, Sion leánya, ujjongj, Jeruzsálem leánya! Királyod érkezik hozzád, aki igaz és diadalmas, alázatos, és szamáron ül, szamárcsikó hátán.
Mert kiirtom a harci kocsit Efraimból és a lovat Jeruzsálemből – mondja az Úr. Kivész majd a harci íj, mert békét hirdet a népeknek; uralma tengertől tengerig ér, az Eufrátesztől a föld határáig.
A veled kötött szövetség véréért szabadon bocsátom foglyaidat a kiszáradt kútból.
Térjetek vissza a fellegvárba, reménykedő foglyok! Még ma kijelentem: Kétszeresen kárpótollak titeket!
Mert kifeszítem Júdát, mint egy íjat, Efraimot nyílnak használom. Felbuzdítom fiaidat, Sion, a görögök ellen, és olyanná teszlek, mint a hős kardja.
Akkor megjelenik fölöttük az Úr, kirepül nyila, mint a villám. Az én Uram, az Úr megfújja a kürtöt, és Témán felől támadó forgószélben vonul.
A Seregek Ura oltalmazza népét, győzelmet aratnak, és taposnak a parittyaköveken. Úgy zúgnak, mintha bort ittak volna, megtelnek, mint az áldozati kehely, mint az oltár sarkai.
Megsegíti őket Istenük, az Úr azon a napon. Pásztorolja népét, mint egy nyájat. Mint a korona drágakövei, úgy ragyognak földjén.
Milyen nagy az ő jósága, milyen nagy az ő szépsége! Bőven ad gabonát az ifjaknak, mustot a leányoknak.
Zakariás 9,9-17
Mit várunk mi a Karácsonytól? Ajándékokat? Szeretetet? Meghittséget? Ünnepet? Közösséget? Amit vár az ember, arra készül fel, sokszor azt hozza elő az eseményekből, s csak annyit ért meg a vele történtekből. Ezért fontos nagyon, hogy mit is várunk!
De ugyanígy fontos, hogy mit készítünk elő. Megtervezzük az ünnepi asztalt, a karácsonyfadíszek színét, az ajándékok nagyságát. Előre megsütjük a süteményeket, s vásárolunk nagy hévvel. Készülünk a KIRÁLY érkezésére is?
Mert KIRÁLYUNK érkezik! Őt várjuk a gyermekben, Őt dicsérjük az énekekben, Ő az első az ajándékok özönében. Királyként, a szeretet uralmának meghirdetésével!
Izraelita családokban szokás bizonyos ünnepeken egy plusz széket állítani az asztalhoz a reménység kifejezéseként: „Ha Illés megjönne...”. Micsoda hatalmas reménység, egy üres székben kifejezve!
Van-e ilyen elvehetetlen reménységünk, biztos ígéretünk, ilyen mindig készen tartott helyünk az Úr számára? Nehogy azt kelljen hallanunk: „Nem volt hely a vendégfogadó háznál...”
Egy idős férfi megvallotta lelkészének, hogy egy üres széket állíttatott betegágya mellé, s úgy imádkozik, mintha Jézus ott ülne a széken, s őt látná. Amikor meghalt, úgy talált rá a lánya, hogy feje az üres széken nyugodott.
...mert nincs utam más, mint amit én magam
hordok magamban, nincs csak a végtelen
fénylő egét már-már elérő
út, ama szívbeli titkos ösvény...
Mezei Balázs
Ha elindított benned valamit a reggeli áhítat vagy valamelyik bizonyságtétel és úgy gondolod ez mások épülésére is szolgálhat vagy támogatnád a teológus blogot, akkor kérlek oszd meg barátaiddal vagy az ifisek között. A Megosztás gomb fent a lájk gomb mellett található!
Köszönöm, hogy visszajársz a teológus blogra! :)
Forrás: Fodorné Ablonczy Margit - Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben
