Reggeli áhítat - Dienesné Turiczki Daniella

04_reggeli_a_hitat_3.png

Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem. A tanítványai közül némelyek ezt kérdezték egymástól: Mi az, amit mond nekünk: Egy kis idő, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem, és ez: Mert én elmegyek az Atyához? Ezt kérdezgették: Mi az a kis idő, amiről szól? Nem tudjuk, mit beszél. Jézus észrevette, hogy meg akarják kérdezni, és ezt mondta nekik: Arról kérdezősködtök egymás között, hogy ezt mondtam: Egy kis idő még, és nem láttok engem, de ismét egy kis idő, és megláttok engem? Bizony, bizony, mondom nektek, hogy ti sírni és jajgatni fogtok, a világ pedig örül; ti szomorkodtok, de szomorúságotok örömre fordul. Amikor az asszony szül, fájdalma van, mert eljött az ő órája, de amikor megszülte gyermekét, nem emlékszik többé a gyötrelemre az öröm miatt, hogy ember született a világra. Így most ti is szomorúak vagytok, de ismét meglátlak majd titeket, és örülni fog a szívetek, és örömötöket senki sem veheti el tőletek: és azon a napon nem kérdeztek éntőlem semmit.

Textus: Jn 16,16-23a

Kedves Testvérek!

Biztosan a mi életünkben is történt már olyan, hogy valami miatt nagy fájdalmat, szomorúságot éreztünk a szívünkben. Valami nagyon bántott minket. Ez a dolog mégis egy idő múlva boldogsággal töltött el. Olyan boldogsággal, ami szinte elfeledtette velünk azt a sok szomorúságot, amit korábban éreztünk.

De mégis olyan jó lenne, ha lenne valaki, aki figyelmeztet minket arra, hogy bár most szomorú idők következnek, most beborul felettünk az ég, de azután újra sütni fog a nap a szívünkben. Újra vidámak és boldogok leszünk.

Talán, ha valaki ezt elmondaná nekünk, akkor nem élnénk meg olyan mély fájdalmakat, mert tudnánk, hogy utána boldogság vár ránk. Vagy amikor egy általunk nagyon szeretett embert el kell engednünk egy kis időre… Milyen fájdalommal és magánnyal jár ez.

Bár tudjuk, hogy ez a személy hamarosan visszatér hozzánk, hiszen a búcsú pillanataiban meg is erősítette, hogy hamarosan látjuk egymást. De annak ellenére, hogy mindezt tudjuk, mégis nagyon tud fájni annak a kedves személynek a hiánya.

Jézus is erről beszél a tanítványainak. Előrevetíti nekik, hogy vár rájuk egy rövid időszak, amikor nem fogják Őt, a szeretett Mestert látni. Az a Jézus, aki minden nap velük volt egy kis időre kilép az életükből. Ki fog lépni, mégpedig azért, mert keresztre feszítik.

Ebben az élethelyzetben pedig a tanítványok életén végtelen szomorúság fog ülni. A tanítványok szomorúak lesznek, de a világ örül. Miért örül az akkori világ Jézus halálának? Mert Izraelnek az a része, aki Krisztus ellen döntött, úgy érezte, hogy sikerült végleg elhallgattatni Jézust.

Ám ez csak átmeneti, mert az Úr Jézus nem maradt a halálban. A tanítványok szomorúsága örömre változott, mert Jézus legyőzte a legnagyobb ellenségét: a halált.

A tanítványok ismerték Jézust, hiszen vele éltek, látták azt, hogy milyen csodákat tett. De amikor Jézust a feltámadása után felismerték a tanítványok, talán akkor ismerték meg Őt igazán. Akkor értették meg azt, hogy Jézus miért is jött közénk a földre.

Akkor értették meg, hogy Jézus halála és feltámadása a legnagyobb áldozat volt, amit értünk emberekért vállalhatott. Mert Jézus Krisztus nem hagyott minket a bűnben, hanem önként vállalta Isten előtt a kiengesztelő áldozatot.

Értünk! Érted és értem, hogy akik hisznek benne, ne vesszenek el, hogy a benne hívőknek örök életet szerezzen.

Testvérek! Mi is ismerjük Jézust! Mi is eltudjuk mondani az életét, tudunk mesélni a csodáiról. De vajon ez az ismeret igazi ismeret? Ne elégedjünk meg felszínes ismeretekkel, hanem akarjuk igazán megismerni az Urat.

Mert meglátni, megismerni Jézust a világ legboldogabb, legáldottabb érzése. Amikor az ember újjá születik a Lélek által. Amikor a tanítványok újra látják Jézust és amikor később megtelnek Szentlélekkel olyan örömöt érezhettek, amit azután senki nem tudott elvenni tőlük.

Mert ennek az örömnek a forrása Jézus Krisztus. És ha mi a szívünkbe fogadtuk az Úr Jézust, akkor ebben az áldott örömben mi is részesülhetünk.

Kérjük Istent, hogy minket is részeltessen ebben a ki nem fogyó örömben, amit csakis az Ő egyszülött Fia által nyerhetünk el.

Ámen.

Címkék: reggeli ahitat