Találkoztam Istennel

Már gyerekkoromban megismertem a Jóságos Atyát, aki vigyázz rám. Katolikus nagymamám által sok misére jártam és megtanultam imádkozni. Igazából nem tudtam milyen és mit jelent reformátusnak lenni.

Nagy harcok ellenére a szüleimmel, beadtam a derekam és elkezdtem káté oktatásra járni. Megszerettem oda járni és nagy hatással voltak rám a lelkészeim.

Meghatározó pont volt az életemben, amikkor részt vettem egy FIRESZ által szervezett ifjúsági napon. Volt dicsőítés, rengeteg fiatal, jó előadások. Szinte minden elő volt készítve a nagy találkozásra, hiszen Isten a találkozások Istene.

Egy bizonyságtétel meghallgatása után, éreztem, hogy valami megtört bennem, valami történt, ami akkor furcsa volt, teljes egészében megváltoztatott. Akkor elhatároztam, hogy én meg akarom Ismerni ezt az Istent.

Hazamentem és elkezdtem olvasni a Károli fordítású bibliánkat, amiről nem is tudtam, hogy létezik. A nagy lelkesedés után csalódás ért, hiszen nagyon nehezen értettem az egészet.

Még azon a nyáron egy napközis gyerektáborban segítettem és egyre nagyobb szeletet kaptam az emberek által Istenből. Elkezdtem ifibe járni és templomba is rendszeresen jártam.

Akartam és hagytam is, hogy az Isten formáljon. A konfirmációmat, tudatos döntésként éltem meg, életem legmeghámozóbb döntése volt.

Nagyon sok barátra tettem szert Isten által különböző táborokban. Nagyon sok lelkész barátom lett, de a legmeghatározóbb személyek a lelkészeim voltak.

Szinte már másod szülőként, barátként és most már lassan szolgatársként tekintek. A teológiára vezetető utam is elég rögös volt, de az egy másik történet.

Abban biztos vagyok, mert magam is megéltem, hogy aki Istennel találkozik, azon meglátszik a találkozás.

Kovács Patrícia
Debreceni Református Hittudományi Egyetem
Teológia-lelkész szakos hallgató