December 8 - Adventi áhitat - Teológus ifjúsági blog
...akik békét teremtenek
Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek. Mt 5,9
Az eddigi boldogmondások olyanok voltak, mint amikor a tanítványok mentek felfelé a megdicsőülés hegyére, s ott meglátták Jézus dicsőségét. Meglátták az Istent. Útjuknak ezzel azonban még nincs vége. A hegyről lejőve a nagy istentapasztalatoknak életté kell válniuk.
Az emberek között kell megélni azt, amit megértettünk a magasztos helyzetekben. Vagyis következhet a békét teremtés ideje. Ahogyan Pál fogalmazza: „Reánk bízta a békéltetés igéjét” (2Kor 5,19).
Nem csupán pillanatnyi fegyverszünetről van szó, hanem Istennel, önmagunkkal, s a másik emberrel való megbékélésről. Annak munkálásáról, hogy mások is megismerhessék ezt az örömöt.
Az Édenkertben „felejtett”, Jézus Krisztusban újra „felfedezett” békességet. Nem véletlen, hogy e boldogmondásnak a legnagyobb a jutalma: Isten fiainak neveznek minket.
Isten látása a bűnös ember pusztulását jelentette valamikor. Ahogy a nagyfeszültség közvetlen érintkezésben megrongálna sok technikai eszközt. Aki Jézusban a „transzformált” Istent ismerte meg, az rajta keresztül már befogadója lehet a találkozás áldásának, „működésével” pedig továbbadója lehet az „energiának”, azon a sajátos módon, amire mint ember teremtetett. Tehát békességet nyerve békességet munkálhat.
...kell, hogy az Úr áldja, védje aki azt énekli: Béke. Babits Mihály
Ha elindított benned valamit a reggeli áhítat vagy valamelyik bizonyságtétel és úgy gondolod ez mások épülésére is szolgálhat vagy támogatnád a teológus blogot, akkor kérlek oszd meg barátaiddal vagy az ifisek között. A Megosztás gomb fent a lájk gomb mellett található!
Köszönöm, hogy visszajársz a teológus blogra! :)
Forrás: Fodorné Ablonczy Margit - Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben
