December 16 - Adventi áhitat - Teológus ifjúsági blog
Csináltass koronát!
A babilóniai zsidók adománya a templomépítésre
Így szólt hozzám az Úr igéje:
Vedd át a fogságban maradtak adományát Heldajtól, Tóbijjától és Jedajától, akik Babilóniából jöttek. Menj el még ma Jósijjának, Cefanjá fiának a házához,
vedd át az ezüstöt és az aranyat, csináltass koronát, és tedd Jósua főpapnak, Jócádák fiának a fejére!
Ezt mondd neki: Így szól a Seregek Ura: Van egy férfi, akinek Sarjadék a neve. Minden sarjadásnak indul a kezei alatt, ő felépíti majd az Úr templomát.
Ő fogja felépíteni az Úr templomát, és nagy méltóságra emelkedik, trónra lép, és uralkodik. Egy pap is lesz mellette a trónon, és békés egyetértés lesz kettőjük között.
A korona pedig legyen ott az Úr templomában, hogy emlékeztessen Heldajra, Tóbijjára, Jedajára és Cefanjá fiának a jóságára.
Eljönnek azok is, akik távol laknak, és építik az Úr templomát. Akkor megtudjátok, hogy a Seregek Ura küldött engem hozzátok. Így lesz, ha engedelmesen hallgattok Isteneteknek, az Úrnak a szavára.
Kérdés a böjtről
Így szólt az Úr igéje Zakariáshoz Dárius király uralkodásának negyedik évében, a kilencedik, azaz kiszlév hónap negyedik napján,
amikor a bételiek elküldték Szárecert, Regem-Meleket és embereiket, hogy esedezzenek az Úrhoz,
és kérdezzék meg a Seregek Urának házában levő papoktól és prófétáktól: Tartsunk-e siratást az ötödik hónapban, megtartóztatva magunkat, ahogyan évek óta tesszük?
Így szólt hozzám a Seregek Urának igéje:
Mondd ezt az ország egész népének és a papoknak: Amikor böjtöltetek és gyászoltatok az elmúlt hetven év alatt, az ötödik és a hetedik hónapban, talán az én kedvemért tartottatok böjtöt?
Amikor meg ettetek és ittatok, akkor nem a magatok kedvéért ettetek és ittatok?
Hiszen az volt az Úr igéje, amelyet a régebbi próféták által hirdetett, amikor Jeruzsálem és a körülötte levő városok még lakottak és sértetlenek voltak, és amikor még a Délvidék és a Sefélá-alföld is lakott volt,
amit Zakariásnak is mond az Úr igéje.
Ezt mondja a Seregek Ura: Igazságos ítéletet hozzatok, szeretettel és irgalmasan bánjatok egymással!
Az özvegyet és az árvát, a jövevényt és a nincstelent ne sanyargassátok, és ne tervezzetek egymás ellen magatokban semmi rosszat!
De ők nem akartak figyelni, sőt lázadozva hátat fordítottak, és bedugták fülüket, hogy ne halljanak.
Szívüket gyémántkeménnyé tették, hogy ne hallják a törvényt, sem azokat az igéket, amelyeket a Seregek Ura küldött lelke által a régebbi prófétákkal. Emiatt háborodott fel olyan nagyon a Seregek Ura.
Nem hallgattak rá, amikor ő kiáltott, ezért így szól a Seregek Ura: Én sem hallgatom meg őket, ha hozzám kiáltanak.
Szétszórtam őket valamennyi nép közé, akiket nem ismertek, az ország pedig pusztán maradt utánuk, senki sem járt arra. Így tették pusztává a gyönyörű országot.
Zakariás 6,9-7,14
Pap-király kerül trónra Jósua személyében. Uralkodását elismerik még a távolmaradottak is, ők küldik számára a korona aranyát.
Milyen csoda, hogy a semmiből, a szétszóródott kövekből, a rablott kincsekből mégis megépült, s megszépült a régi templom.
A korona azonban nem lehet Jósua fején. Be kell tennie az Úr templomába. Nem ő a király tehát, hanem Isten fenntartja magának az uralkodás jogát.
Ő az, aki rendelkezik népével, szokásaival, böjtjével. Az Ő joga ítélkezni, s kegyelmezni. Nem könnyű úgy kormányozni, hogy az embernek nincs saját joga, csak megbízottként cselekszik.
Isten mégis minden esetben ezt kívánta szolgáitól, a királyoktól.
Oly jólesik dicsekedni valamivel, amit elértünk, s oly nehéz megvallani, amikor mások segítettek hozzá. Kimondani pedig, hogy mindez Isten kegyelméből történt, csak álkegyességből szoktuk.
Pedig a mi sikereinkért is Őt illeti a hála. A mi koronánk is oda kell, hogy kerüljön a templomba, az Úr elé. Átadjuk Neki a dicsőséget?
Szeressük ma úgy a másikat, hogy nem uralkodunk rajta, tegyünk jót vele minden elvárás nélkül, titokban!
Egyáltalán nem biztos, hogy a szeretet cselekedeteit látszólag buzgó igyekezettel gyakorlók között mindenki teljes odaadottsággal áldozza fel magát. Mert a jóság gyökerei épp úgy eredhetnek menekülésből, gőgből, önigazolásból, mint Krisztus iránti alázatból...
Simon András
Ha elindított benned valamit a reggeli áhítat vagy valamelyik bizonyságtétel és úgy gondolod ez mások épülésére is szolgálhat vagy támogatnád a teológus blogot, akkor kérlek oszd meg barátaiddal vagy az ifisek között. A Megosztás gomb fent a lájk gomb mellett található!
Köszönöm, hogy visszajársz a teológus blogra! :)
Forrás: Fodorné Ablonczy Margit - Bölcsföldi András: Maradjanak szívedben
